Zaklatás [antikvár]

Tom Sanders semmiképpen sem akart elkésni a munkából azon a június 15-i reggelen. Fél nyolckor állt be a zuhany alá Bainbridge Island-i otthonában. Pontosan tudta: tíz percen belül megborotválkozva, fölöltözve el kell indulnia hazulról, hogy elérje a 7 óra 50-es révet és fél kilencre befusson munkahelyére; s legyen még ideje megbeszélni néhány tisztázatlan pontot Stephanie Káplánnál, mielőtt részt vesznek a Conley-White cég jogászaival folytatott tárgyaláson. Eleve be volt táblázva az egész munkanapja; a Malajziából most érkezett fax is újabb gondokat okozott.Sanders egy nagy részleg élén állt a seattle-i Digital Communications Technology rövidítve: DigiCom cégnél. Munkahelyén már egy hete izgatott volt a hangulat, mert a DigiComot megvásárolni készült a Conley-White nevű New York-i kiadói mamutcég. A cégegyesülés révén a Conley-White olyan technológia birtokába juthat, amely igen fontos a jövő századi kiadói tevékenységhez.Ez a legfrissebb malajziai hír rossz hír volt; Arthur jól tette, hogy Tom lakására faxolta. Nem lesz majd könnyű elmagyarázni a Conley-White embereinek, mert ezek csöppet se Tom? Hol vagy? Tom!Susan, a felesége kiáltozott a hálószobából. Tom kidugta a fejét a víz alól.Zuhanyozom!Az asszony válaszolt valamit, de nem értette. Kilépett, a fürdőlepedőért nyúlt.-Tessék?-Azt kérdeztem, megetetnéd-e a gyerekeket?Felesége ügyvéd volt, heti négy napot dolgozott egy jogi cégnél a városközpontban. A hétfői szabadok voltak, hogy többet lehessen a gyerekekkel, de sosem sikerült elég jól beosztania otthon az idejét. A hétfő reggeleken elég nagy volt a rumli.