Zsadányi István viszontagságos élete I-II. [antikvár]

Részlet: Egy falusi ház és lakói. A vonat megérkezett. A kocsik megnyilt ajtajaiból özönlik a bezsufolt tömeg az étterem felé s az asztalokat pár pillanat alatt elfoglalva, kezdetét veszi az a rohamos evés, midőn tudjuk, hogy a pereczek ős természetükkel ellenkező pontossággal számittatnak. Irtózatos zsibaj! A pinczérek csengetése, szidása és kérése bábeli hangzavart szül, a magyar és német nyelv érthetetlen chaosa hóditólag hat. S miért ez óriási sietség?! Az ételek készen, a vonat vezetők 35 perczet igértek s ez épen elegendő arra, hogy mindenki türelemmel várja be azt az egy-két adag pecsenyét, melylyel háborgó gyomra nyugalmát megszerzi, sőt még a fekete kávára is marad ideje s arra is, hogy mindezt egész kényelemmel összeszámittassa és kifizesse.