Álom a szabadságról [antikvár]

MAGYARSÁG ÉS EURÓPAISÁG MAGYARSÁG ÉS EURÓPAISÁG Azt hiszem, valóban fontos, hogy most, a 21. század elején visszatérjünk gondolatban István korába, és elgondolkodjunk afölött, mit jelentett nemzetünk számára a keresztény Európába való betagozódás. Ezer év után sem tudunk mást mondani, mint amit akkor is sejtettek eleink: a lépés a megmaradást, a civilizált nemzetek által való elfogadottságot jelentette. A meghatározó döntéseknek minden nép történelmében kiemelkedő jelentőségük van. A magyar nemzet történelmében három meghatározó döntés mutatható fel, amely biztosította, hogy népünk képes volt túlélni a Kölcsey által is vérzivatarosnak aposztrofált évszázadokat. Az első a honfoglalásról szóló döntés volt. Ha ez a döntés nem születik meg, ma a magyar nép a kihalt népek sorát gyarapítaná. Éltek ugyanis a hatalmas ázsiai sztyeppéken nálunknál számosabb, erősebb népek is, mégis eltűntek a történelem süllyesztőjében. A biztonságosabbnak tűnő otthonban való letelepedés tehát az új jövő megteremtésének első pillérét jelentette. S bár a Kárpát-medencei új hon sok megpróbáltatástól védte meg népünket, akkor nem lehetett előre látni, történelmi szempontból mégis mennyire huzatos hely ez. Ki gondolta volna ezerszáz évvel ezelőtt, hogy épp ez a régió válik több száz évre az eltérő kultúrák és hatalmi övezetek összeütközésének frontvonalává? így kellett találkoznunk itt tatárral és törökkel, csakúgy, mint a Habsburgok elnemzetlenítő igyekezeteivel vagy az ortodox gyökerű államcentralizmussal: mindez azonban csak részben pusztította el népünket, sok vonatkozásban inkább megedzette. Sok mindent elvesztettünk a küzdelmekben, ugyanakkor sok mindent nyertünk is: edzettséget, meggyőződést a magunk igazában, elszántságot. Ez a történelmi népek belső megtartó erejének nagy titka: a megpróbáltatások tudatilag is nemzetté kovácsoltak bennünket, ennek köszönhetően is éltük túl a viszontagságokat. Eme belső erők hiányában először vazallus nép, majd a történelem által elsodort nép lettünk volna. Nem így történt: indokolt tehát megvizsgálni a második pillért is, aminek mindezt köszönhetjük. A második fontos döntés ezer évvel ezelőtt fogalmazódott meg, s az államalapításról, az akkori civilizált Európa játékszabályainak elfogadásáról szólt. Megtörtént ugyanis a honfoglalás, ám eleink ugyanazt az életmódot próbálták folytatni, mint odakint, az ázsiai sztyeppéken. Európa először tanácstalan volt, és megtanulta belefoglalni imáiba a magyarok nyilaitól való megmenekülés kérelmét. Ám ez csak kis ideig működhetett: a Lech-mezei