Az emlékezés és a megbékélés programja [antikvár]

Surján László: Emlékezés a szenvedésre, felkészülés a megbékélésreEgy emlékűt programffizetéből tótt ki ez a kiadvány, ami ebben a formájában immár nem egy szolyvai-mun-tócs. zarandokutnak, hanem a tortenelm, megemlékezésnek és a jövőbe mutató megbékélésnek ak^pr'g"De kell-e a borzalmakra emlékezni? Nem jobb volna mindent elfelejteni? Hiszen ezt tanácsolták nyomatékosan a Gulagrol visszaterotaek. Tanacsoltak? Többről volt szó. Államtitok, mondták, amiről nem szabad beszelni. Senkinek A legtöbben meg is fogadták a tanácsnak álcázott parancsot, amelyhez ráadásul még a visz-szakerülessel való fenyegetettseg is társult. A hatalom rossz lelkiismerete diktálta a hallgatás parancsát? Inkább a felelem. Feltek, ha kimdodik minden, ami a munkatáborokban történt, talán valami kezelhetetlen elé-gedettlenseg lesz a következmény.A hallgatás parancsa a magyarországi illetőségű foglyokra is vonatkozott. Nálunk sokszor még pár év börtönnel, itthoni kényszermunkával meg is toldották a kinti raboskodást. A szabaduláskor pedig nálunk is államtitoknak nyilvánították az átélteket.Végül azonban minden kiderült. Mintha ide is vonatkozna Jézus tanítása; Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni. (Lk 12. 3-4)Hogyan szereztünk tudomást a háború utáni borzalmakról? Szolzsenyícinnek az Iván Gyeniszovics egy napja" című kisregénye volt az áttörés. Döbbenten olvastuk, és rájöttünk: itt élhetnek velünk azok, akiknek nem borzongató irodalom, hanem átélt valóság mindaz, amit Szolzsenyicin elmondott. Magyarok és német ajkú magyarok, akik hazatértek bár, de - ahogy Erdmann Gyula' írta - számosan szenvedtek egy életre szóló testi, de főként lelki károsodásokat. Egészségüket, fiatalságukat vették el. A ma még élőket is gyötri az igazságtalanság, a megalázottság emléke. Ezt nem lehet jóvá tenni, a sebeket - a deportáltak utódainál is - csak jó szóval, tisztes emlékezéssel, az igazság feltárásával lehet némileg gyógyítani." A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve épp ezt a célt szolgálta. A hallgatás parancsa olykor meglepően korán élét veszítette. Gyulán már 1955-ben márvány emléktábla örökítette meg az idegenben elpusztult 64 gyulai névsorát! Olyan tett volt ez akkor, mint Dupka Györgynek és társainak a még létező Szovjetunióban megindított akciója a szolyvai emlékhely létesítésért. A Gulágon történtek és a deportálások feltárásában elévülhetetlen érdemei vannak Dupka Györgynek, aki a visszaemlékezések összegyűjtésével, az orosz és ukrán levéltári anyagok kutatásával sokoldalúan dokumentálta, hogy mi is történt. Egy magát mindenhatónak képzelő hatalom tobzódása, egy hatalomé, amelyik nemcsak a természetet akarta átalakítani, nemcsak délre irányította a természeténél fogva északra törekvő folyókat, hanem népcsoportokat akart eltüntetni, meggyalázni, beolvasztani. Ilyen halálra ítélt népesség volt a kárpátaljai maroknyi magyarság is. Az itt élőket a trianoni elszakítottság után a sztálini önkény még a Szlovákiába került magyaroktól is elvágta, meggyengítve ezzel a csehszlovákiai magyarságot is.Ennek az írásnak a célja nem pusztán a lázadó ökölrázás. Inkább a megbékélés keresése. Könnyű belátni, hogy az elhallgatás, elfelejtés: hamis megbékélés. Hiába volt a tiltás, a fenyegetés: ma már nyíltan beszélhetünk a történtekről a kommunizmus áldozatainak, a Gulágra hurcoltaknak megannyi emlékműve áll mondhatni a Kárpát-medence minden szögletében. Jó, hogy így van. Az eltakart, ki nem tisztított seb elfertőződik, a bajból nagyobb baj keletkezik, az elhallgatás nem működik, az elfelejtés öncsonkítás volna. Amire szükség van, azt pontosan és okosan fogalmazta meg Erdmann Gyula: jó szó, tisztes emlékezés, az igazság feltarasa.De mi az igazság? A teljes igazság több, mint a tények halmaza. A teljes igazság a miérteket, a tőjléntek értelmét is feltárj. Ennek érzékeltetésére Gulácsy Lajost hívom segítségül, O megarta a Gulag poklát, de szerencsére haza tért és A mélységből a magasba címmel megírta az eletrajzatl Kmcsesbanya mindenk. nek, aki meg akarja értem a Gulág jelenséget. Idézek: Voltak olyanok a lágerben, ak.k oda ^^ több éve be voltak zárva odaérkezésünkkor. Ezek a foglyok már kivetkőztek emben nnvoltukbol. Mar be-^rd Gvu,a: Bűnhődés bűntelenül. In: MIklös Péter: Mindennapi a Gulágon. E.^kpont Hédrne.avásírhelv 2017 ^ Gulácsy Laios: A mélyséBből a magasba. Kárpátaljai Református Egyház Sajtoosztalya Munkács 2005