Az ígéret gyermekei [antikvár]

Egy újságíró kollégám, a miskolci színészmúzeum igazgatójának ötlete nyomán született ez a könyv. Arról beszélt, mennyire fontos lenne, ha valaki megkeresné a magyar színművészet azon nagy alakjait, akik 40-50 évvel ezelőtt a miskolci színházban kezdték pályájukat. Egy magnetofonszalagra vett visszaemlékezést, interjút készítene velük, ezt a szalagot aztán elhelyeznék a múzeumban, a látogató még akkor is hallhatná a hangjukat, amikor már eltávoztak közülünk. Ha pedig megfelelő számú vallomás, interjú gyűlik össze, akár könyvalakban is megjelenhetnek. Nekem abban a percben az jutott eszembe, miért ne lehetne hasonlót kedves papjainkkal is elkészíteni? Olyan atyák élnek közöttünk, itt, az Egri Főegyházmegyében, akik hallatlan kincs, tudás, tapasztalat birtokosai, akiknek az élettörténete, így együtt, a magyar katolikus egyház elmúlt 70-80 esztendejének a története is. Ezeket az atyákat még a háború előtt, a húszas-harmincas-negyvenes években szentelték. Káplánkoruk az egyház újkori virágzásának éveire esett, aztán nemcsak a háborút élték meg, sokan a frontot, a hadifogságot is, hanem a kommunista uralom kezdetének idejét, Rákosi börtöneit, a kitelepítéseket, az egyházüldözés, a szerzetesek szétszóratásának idejét, az egyházi iskolák államosítását, a hitoktatás száműzetését, az '56-os forradalmat, a megtorlás idejét, majd konszolidálódó világunkban, már a nyugdíjas évek idején a rendszerváltást, ami reményeket és csalódásokat egyaránt hozott. Tudtam, hogy a huszonnegyedik órában kérdezem őket és reméltem, hogy tíz évvel a rendszerváltás után, már megnyílnak, nem félnek beszélni az elmúlt évtizedekről. Elkészítettem az első leveleket és összeállítottam három és fél oldalra való kérdéscsokrot, hogy mindenki beszélhessen családjáról, gyermekkoráról, hivatása kialakulásáról, a példaképekről, a szemináriumi és a káplánévekről, a plébánosi időkről is, és még ahhoz is volt bátorságom (bár már csak utólag látom igazán, hogy mennyire szükségem volt rá), hogy hitük legbensőbb titkairól, imaéletükről, az Istenhez való megtérésük előkészületeiről is kérdezzem őket.