Dedikált példányok [antikvár]

Dedikált példányok. Ez a könyvem címe. Lehet, hogy szokatlan, de fedi a tényeket. Szeretném, ha a Tisztelt Olvasók érdeklődéssel forgatnák lapjait, mert számos neves szerzővel találkozhatnak e kötetben. Könyvespolcomon szép számmal sorakoznak olyan könyvek, amelyeket a szerzőktől jó barátság okából vagy interjúkészítés során kaptam. A közelmúltban a polcokat rendezve egymás után kerültek a kezembe ezek a dedikált példányok. Rendrakás helyett önfeledten beleolvastam néhányba, és közben nemcsak a művek szépségében, érdekességében gyönyörködtem, hanem felötlött bennem az is, milyen áldása az életnek, hogy újságírói pályám során ennyi érdekes, értékes emberrel találkozhattam. Annyira beleéltem magam a dedikált példányok böngészésébe, lapozgatásába, hogy rendszeres délutáni programommá vált olvasgatásuk. Egyik délután nagyalakú levelet hozott a postás. Dabasról küldte Kakucsi Gáborné Horváth Rozália. A borítékban egy nekem dedikált verseskönyvecske húzódott meg, szép illusztrációkkal díszítve. A mellékelt levélből aztán kiderült, Rózsika már kislánykora óta verselgetett, a költeményeket bemásolta kockás füzetekbe és megőrizte azokat, még a háború alatt is. Ám most, hogy közeledett a költőnő 85 születésnapja, egyik lánya, Gabriella titokban előszedte a kockás füzeteket, az 500 versből kiválogatott 53-at, és szép kis könyvecskét szerkesztett belőle. Pedig Gabriella más szakmát űz: közgazdász, de a szív, a szeretet nem csupán jó ötletet adott neki, hanem segítette megvalósítani is azt.