Bővebb ismertető
A négy évtizedes idegen érdekeket szolgáló ateista diktatúra hazánkban kiirtotta vagy elüldözte a keresztény értelmiséget.
Az erőszakosan létrehozott szocialista gazdasági rend minden foltozgatása ellenére is csődbe jutott, s így a nyolcvanas évek legvégén lehetőség nyílott a kereszténydemokrata gondolatvilágnak is megszólalnia minden következmény nélkül. Az utat olyan hatalmas szellemi elődök mutatták, mint Giswein Sándor; Prohászka Ottokár; Barankovics István. Alig akadt valaki, aki mert és aki alkalmas lett volna arra, hogy nyomdokukba lépjen. A legértékesebbek már korábban is a Márton Áron Társaságban gyülekeztek, hogy amikor eljön az ideje, megalapítsák a Kereszténydemokrata Néppártot.
A kereszténydemokrata gondolkozású túlélők kezdeti lelkesedése nagyobbnak bizonyult, mint a lövészároki szolgálat mindennapos teherviselése a politikai életben.
A változás sem volt valódi. A rendszerváltás - mily szívesen használta e szót retorikájában az átmentett hatalom - demagógiával leplezett vagyonátmentést eredményező vadkapitalizmust hozott létre.