Bővebb ismertető
Részlet:BEVEZETŐKrisztus előtt 480-ban, a thermopülai szorosban Leonidás 300 spártai harcosa dicsőséges halállal elesett a perzsák elleni háborúban, örök emléket állítva a szabadság legendájának.A spártaiak hősi halálának ma, közel kétezer-ötszáz év távlatából ugyanolyan dicső a ragyogása, mint valaha. A spártai történelmet lapozgatva sokáig azt hittem, hogy az emberi hősiességnek, hazaszeretetnek és önfeláldozásnak ezt a csodáját többé nem ismétli meg a történelem. Tévedtem.Az, ami 1956-ban Budapesten, Magyarországon történt, nagyságban, hősiességben, önfeláldozásban meghaladott mindent, amit az újabb kori történelem felmutat. A szabadság legendájának krónikájába a maroknyi magyar nép saját vérével írta be nevét, a népek és történelemírók örök emlékezetére.Hungária hősei magukra hagyottan, puszta ököllel s tiszta hittel lobogtatták a szabadság zászlaját. És amikor a világhírű szimbólum, a lyukas zászló vérbehullt, megrendítette a zsarnok fundamentumát úgy, hogy beleremegett az egész világ.A zsarnokság azonban egyet elfelejtett. Ennek az újkori thermopülai ütközetnek száz- és százezer magyar hírmondója maradt, s nem csak e hazában, hanem szétszóródva, szerte a világban, hírt adni a történtekről, ébren tartani a világ lelkiismeretét. A szabadság eszményének lángját mi vettük át. Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven" - írta Reményik Sándor, az elnyomásban élt erdélyi magyar költő, s szavai ma is érvényesek.A függetlenség eszményének vakmerő kitörése bámulatba ejtette a világot. Ma sincs reá magyarázat: miképp történhetett, hogy a csepeli munkás, aki tegnap még reszketve figyelte hajcsárjainak ostorát", a szabadság hajnalán ráemelte nehéz öklét az acélba öltöztetett elnyomásra. A vézna diák, akit gyermekkora óta a szovjet ember felsőbbrendűségére tanítottak, akinek Lenin csillagát tették meg a legfennköltebb jelképnek, foggal és körömmel tépte le a vörös uralom terpeszkedő vörös csillagait az épületek oromzatáról. S az, hogy ámulatba ejtette a világot, nem túlzás.Albert Camus, Nobel-díjas francia író filozófus szavait idézem, aki kiállt országunkért, és a magyar forradalom nagy tisztelője volt. 1956. október 26-án, egy nemzetközi politikusokból álló parlament tagjainak, többek között a kővetkezőket mondotta:Ami ma Magyarországon történik, a világ nyolcadik csodája. A magyar szabadságharc olyan csoda, amely a szabadság egyetemességéért, az élet értelméért, az emberi méltóság egyetemes megteremtéséért, a lélek nagysagaert es tisztaságáért száll síkra. Nem tudhatjuk, hogy milyen mértékben lesz befolyással a világra, de azt tudjuk, hogy ha megsemmisítésére törnek, akkor ez lesz a vég kezdete. Aki kezet emel erre a nagyszerű csodára, az ugyanazon erővel