Isten önkéntesei Magyarországon [antikvár]

Előszó Az 1956-os magyar forradalmat leverték, mégis jelentős hatással volt a jövőre. Enélkül minden másképp alakult volna, és olyan, csendben zajló következményei is lettek, amiről csak kevesen tudnak, és aminek a jelentőségét még ma sem mérjük fel igazán. Az egyik ilyen következmény, amit a Fokoláre Mozgalomban hozott létre. Az 1943-ban induló mozgalom magját az Istennek szentelt szüzek és házasok közösségei, a fokolárok alkotják, de már a kezdetektől kialakult körülöttük egy családokból, fiatalokból, papokból, szerzetesekből, legkülönfélébb foglalkozású civilekből álló tágabb közösség. Mindannyiuk célja az volt, hogy az evangélium tanítását a hétköznapok élethelyzeteiben megéljék, és ezáltal megvalósítsák jézus álmát, hogy „mindnyájan egy legyenek". Voltak közöttük olyanok, akik teljes elkötelezettséggel élték ezt az újszerű keresztény életet, de nem érezték a hívást az Istennek szentelt életre, ők leginkább a munkahelyükön, a szűkebb társadalmi környezetükben valósították meg mindazt, amit Chiara Lubichtól, az alapítótól tanultak. Mindezt szabadon, hivatalos fogadalmak nélkül tették 1957-ben, a magyarországi eseményeket látva Chiara Lubich lelkesítő vezércikket írt a közösség 5