Bővebb ismertető
Ez a második interjúkötete a 168 Órának. Az elsőt - 1998 tavaszán jelent meg - azoknak ajánlottuk, akiket nemcsak az érdekel, hogy mi történik itt és most, hanem az is: mi fog történni velünk ezután". Már tudjuk: sok minden történt velünk, körülöttünk, amire egyáltalán nem gondoltunk tizenhárom évvel ezelőtt. Túl vagyunk jó néhány elképesztő politikai fordulaton, és a zaklatott ország egyre inkább szenvedi a világválságot, egyidejűleg a saját baljóslatú válságaival. Szenvedi az ország a tébolyig fokozódó társadalmi megosztottságot, az eszmék és nézetek frontális ütközését, meg azokat a közéleti közelharcokat, amelyekből már nem lehet elegánsan kimaradni, mert túl nagy a tét: demokrácia lesz itt, vagy csak látszatdemokrácia. Mondhatnánk, most igazán cinkos, aki néma. De persze azt is tudjuk, hány fortélyos eszköze van az elnémításnak; jogszerű, törvényes trükk valamennyi, nem kell félnetek, jó lesz", értjük egymást, ugyebár. Hallgatni, elhallgatni és belátni" egzisztenciális önvédelemnek, élet- és családvédelmi programnak tekinthető már a mai Magyarországon. Ennek következtében minden elgyávulás viszonylagos, és senki nem tehet szemrehányást a kedves hallgatóknak". Azoknak tudniillik, akik barátságosan elhárítják a hivatásos kérdezőt, akik az interjú kínálta lehetőséggel nem kívánnak élni - megélni akarnak, félni nem szeretnének.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Majtényi László az MTA doktora (2010), adatvédelmi biztos (1995–2001), az ORTT elnöke (2009–2010), az Eötvös Károly Intézet elnöke(2003–). Kutatási területei: hajózási jog, alkotmányjog, ombudsman-intézmények, információs jogok, médiajog
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Szelényi Iván a Yale Egyetem Szociológiai és Politikatudományi Tanszék William Graham Sumner professzor emeritusa, a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber professzor emeritusa. Az American Academy of Arts and Sciences ösztöndíjasa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Corvinus Egyetem, a Flinders Egyetem, a Friedrich-Alexander Egyetem, a European University Institute és a Közép-európai Egyetem díszdoktora. A Magyar Szociológiai Társaság korábbi elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság korábbi alelnöke. A Kaliforniai Egyetem Luckmann Distinguished Teaching díjban részesítette, a magyar állam Széchenyi díjjal ismerte el. A következő könyveknek volt szerzője/társszerzője: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1979), Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), Szocialista vállalkozók (1988), Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998) és A kirekesztettség változó formái (2006).