Sors-húzó [antikvár]

1. „Tulajdonképpen mindig Fabrizio del Dongónak gondoltam magam, aki tudja, hogy mi a jó és az igaz, de nem tudja, hogy mikor hol van, valamiképp mégis megmarad az eredeti értékei vonzásában." - Ami számomra leginkább jellemzi az ön szakmai és közéleti működését, az a dialógus. Sokat és gyorsan reflektál a hazai és nemzetközi változásokra, publicisztikákat jelentet meg, előadásokat tart és interjúkat ad. A közéleti értelmiségi szerep és az, hogy ne csak a szűken vett szakmai környezetével legyen párbeszédben, tudatosan választott életstratégia az ön részéről? - Igen, ez az életstratégiám egy része. Egy pingpongjátékhoz hasonlíthatnám, ahol nagyon sok játékos van, akik egymásnak ütögetik a labdákat. Szakmai szempontból szerencsém volt, mert a kezdetektől fogva olyan emberekkel voltam körülvéve, akik ugyanennek az életstratégiának a jegyében éltek és működtek: Mé-rei Ferenc, Buda Béla, Hankiss Elemér és Huszár Tibor. Voltaképpen mindenki, aki hatást gyakorolt rám, ezt