Bővebb ismertető
Honnan való és milyen felelősséget ró az istenáldotta tehetségnek nevezett emberre kinek-kinek a talentuma? Miként érdemes kamatoztatni a kivételes adományokat; az önmegvalósítás mennyiben kell hogy szolgálja mások javát? Hogyan ( milyen kihívások, akár önemésztő feszültségek árán - tudja elviselni egy művész a képességeit? Igaz-e, hogy a zseni 99 százalék szorgalom és egy százalék tehetség? „Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom"? Ilyen kérdésekkel szembesített a Heti Válasz talentumos, egyszersmind istenfélő, istenszerető - avagy kereső, illetve kételkedő - személyiségeket legújabb interjúkötetében.
Könyvünk méltó folytatása a 2009-ben Mit ad Isten? címmel hiteles hitvallókkal, tavaly pedig Kit ad Isten? címmel hívő párokkal készült beszélgetéseket tartalmazó kötetünknek. Ezúttal másfél tucat kiemelkedő magyar művészt, sportolót, orvost, tudóst bírtunk személyes vallomásra. Ahány interjú, annyi - és annyiféle - tanúságtétel profánról és szentről, génekről és akaratról, hivatásról és küldetésről. És ahogy már megszokhattuk: egyenes kérdések, őszinte, izgalmas válaszok.
Beavat minket kalandos életébe a rendező, aki nem hajlandó színpadra állítani a reménytelenséget, s a bensőjében sárkánnyal viaskodó szívsebésztől megtudjuk, miért nem végez transzplantációt. A géniuszok hivatásos istápolója elmeséli, hogyan fogadott örökbe és faragott embert egy tehetséges cigány fiúból. Megismerjük a korszellemmel harcoló, mégis sikeres énekest, és a buddhista rockzenészt, aki az abszurd humorban is megcsillantja keleti vallásfilozófiáját. A színpadtól búcsúzó operaénekes elmeséli, mit kíván hátrahagyni az utókornak a tanítással, és erőt meríthetünk az egy év alatt négy családtagját elveszítő, ám életvidámságát megőrző zenepedagógus példájából. A magyarországi agysebész arról beszél, milyen tudományos gondolatmenet bizonyítja számára Isten létét, Svájcban élő kollégája pedig arról vall, hogy „tér és idő koordinációjában" miért tartja magát hivatásos kétkedőnek. Két sportoló arról szól, hogy mennyire lehet edzeni az akaratot, a színész és a humoralista pedig a megtérés lényegébe avat be minket.
Olyan embereket igyekeztünk megszólaltatni, akik jól sáfárkodtak a rájuk bízott talentumokkal. Nem elásták őket, hogy - a balga intéző módjára - a számadáskor maradéktalanul adhassák vissza őket gazdájuknak, hanem azon vannak, hogy velük született képességeiket kibontakoztatva és továbbfejlesztve gyarapodjanak - és gyarapítsanak.
1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, költő, dalszöveg- és forgatókönyvíró, színházi és filmrendező. Budapesten és Debrecenben él.
Fontosabb díjak
A szakmai zsűri alkotói díja a Megáll az idő forgatókönyvéért (1982), József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Balázs Béla-díj (1989), Filmkritikusok díja, Filmszemle fődíja (rendezői és írói), A legjobb európai film díja (Eldoradó című filmjéért) (1989), Magyar Művészetért díj (1992), Déri János-díj (1993), Huszka Jenő-díj (Az év könnyűzenei szövegírója) (1997), Zala Megyei Alkotói-díj (1998), Komárom-Esztergom megye millenniumi drámapályázatán I. díj az Arany ára című „piaci játékáért” (1998), Pro Urbe Budapest díj (Cseh Tamással közösen: „Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként”) (1998), Kossuth-díj (2001), Szép Ernő Jutalom, drámaírói életművéért (2003), Prima Primissima-díj (2011), Hegyvidék díszpolgára (2013), Józsefváros díszpolgára (2013), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014), Artisjus Életműdíj (2014), Petőfi Zenei Díj – Életműdíj (2016), Budapest díszpolgára (2017), Hévíz Irodalmi Díj (2017), Kölcsey-emlékplakett (2020), a Nemzet Művésze (2020), Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2020)
Laár András (Budapest, 1955. augusztus 9. –) magyar humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat és a KFT együttes alapító és jelenlegi tagja.
1955. augusztus 9-én született Budapesten, édesapja Laár Tibor kolozsvári születésű vegyészmérnök, kohómérnök. Tízéves korától három évig hegedülni tanult. 1971-től már gitárórákra járt egy magántanárhoz két évig. Ezután autodidaktaként fejlesztette zenei ismereteit. 1981-ben Bornai Tiborral és Márton Andrással megalapította a KFT együttest, amely azóta is működik. Első nagyobb sikerüket a Táncdalfesztiválon aratták Bábu vagy c. dalukkal, amelyet az tett különlegessé, hogy előadása közben a zenekar tagjai különös fehér maszkot viseltek és mozgásukkal a marionettbábukat utánozták. 1986-ban volt első önálló fellépése Budapesten a Török Pál utcai Pinceszínházban (ma Piccolo Színház), amely nagyrészt Laár abszurd verseire épült, és amelyhez később Dolák-Saly Róbert is csatlakozott, s még ugyanezen évben megalakult a L’art pour l’art Társulat, akkor még Laár pour Laár Társulat névvel (szójátékként Laár András nevére). 1987-ben tértek át a mai írásmódra. Az ezt követő években színházi estjeik sikeresek voltak. A Társulat színházi televíziós műsoraiban legismertebb karaktere Besenyő István, aki ízig-vérig magyar, mindenen kötekedő és mindenben értelmet kereső ember. Legismertebb kifejezése, melyet gyakorta használ: Nooormális?! Egyéb gyakori karakterei: Tompika, a Költő.
1990-ben a KFT hosszabb időre szünetelt, de nem oszlottak fel; 1991-ben, 1996-ban és 1997-ben azonban mégis adtak egy-egy koncertet. (Az 1996-os koncert felvétele megjelent CD-n és videókazettán is Bál az Interneten címmel.) 1999-es újraegyesülésük óta három nagylemezt jelentettek meg. 1990-ben elvégezte a Kőrösi Csoma Buddhológiai Intézet buddhistapap-képző szemináriumát, majd 1993-ig buddhista filozófiát tanított A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.
2012 és 2013 évben többször fellép a ComedyCentral Magyarország csatorna a "ComedyCentral bemutatja: Stand Up Comedy" című műsorában is. A L'art pour l'art Társulat tagjaként sikeres fellépéseket ad. 2011-ben második önálló estjét adta elő, Már megin' igazam van! címmel. A KFT együttessel rendszeresen koncertezik. 2005 óta a budapesti Tündér Tantra Kört vezeti. 2008-ban elvált, 2009 és 2011 között Gödöllőn, majd 2011 óta ismét Budapesten él, 2010-ben újra megnősült. Négy gyermeke van: Dávid (1977), Bence (1989), Ambrus (1999) és Buda Illés (2011). 2016-ban három zenésztársával - Galántai Zsolttal, Barabás Bélával és Laár Dáviddal -, megalapította a Laár András Grotex Band-et. Ez egy új, igazán egyedi, izgalmas zenei produkció, melyben megjelenik a felszabadító erejű abszurd humortól, a 70-es éveket idéző kicsit beat-es, kicsit rock and roll-os világig minden zenei stílus. A koncerteken felcsendülnek Laár András önálló szerzeményei, szóló albumai és KFT-s lemezei legnagyobb slágerei, valamint számos kiadatlan régi és új dalai.