A bosszú árnyékában [antikvár]

Irigylésre méltó az élete annak, aki a szüleinek köszönhetően még hírből sem ismeri a nélkülözést. Az ilyenekre szokták mondani: csak megszületniük volt nehéz - talán még az sem. Ha a sors mégis hoz valami akadályt, semmi baj! A papa, aki gazdag és nagy hatalommal rendelkezik, mindent elsimít. Neki tényleg csak a telefont kell felemelnie, sokszor talán még azt sem... Ám a gazdagság és a hatalom sokszor valamilyen sötét, törvénytelen forrásból fakad. Megesik, hogy egy ambiciózus fiatalember elindul az életben, és gátlástalanul, az eszközökben nem válogatva a vagyon és a befolyás megszerzésére törekszik. Megesik, hogy akkor még meg sem fordul a fejében, hogy ezekért a sikerekért valakinek egyszer még fizetnie kell. Ha nem neki, hát évtizedekkel később, a lányának. A sors lesújt, és időnként egy bosszúra szomjas bűnöző alakját ölti magára. Egy olyan bűnözőét, aki ismeri az örökérvényű mondást: „Ha ütsz, oda csapj, ahol a legnagyobb fájdalmat okozod!" A luxusból kiragadott lányt az apa régi ellensége testileg és lelkileg is meggyötri, valóságos ronccsá változtatja, megalázza, a legmocskosabb cselekedetek végrehajtására kényszeríti, ám amikor már minden megsemmisülni látszik, amikor minden darabokra hullik, kiderül: a remény örök, a szülői szeretet pedig megtörhetetlen.