A halott város [antikvár]

Első fejezet Rémülten, elkerekedett szemmel ült a nappalijában, a kedvenc karosszékében. A háta egyenes volt és merev, mindkét kezét az ölében nyugtatta, mindkét tenyerét felfelé fordította. A jobb keze enyhén remegni kezdett. A szája kissé kinyílt, az alsó ajka meg-megrándult. Warren Snyder bal halántékán egy ezüstös gyöngy csillogott. Gömbölyű volt és sima, nagyjából olyan, mint egy dekorációs rajzszög feje, vagy mint egy fülbevaló, amit tévedésből rossz helyre tettek. A gyöngy valójában bonyolult szerkezet volt, a belsejében elektronikus alkatrészeket, nanoáramköröket helyeztek el. Olyan volt, mint egy szög feje, legalábbis az a része, amelyik látszott belőle. Mert nem az egész tárgy látszott, ugyanis a gyöngyhöz kapcsolódó tű belemélyedt a célszemély agyába - jelen esetben Warren Snyder agyvelejébe. Ezt a tűt egy különleges pisztollyal lőtték bele a koponyájába. Miután célba ért, azonnal lejátszódott a bőr, a csont és a hús vegyi kauterizálása, így nem következett be vérzés. Warren hallgatott. Arra kapott parancsot, hogy maradjon csendben, és már régen elvesztette az ellentmondáshoz, a tiltakozáshoz szükséges erőt és képességet. Attól eltekintve, hogy időnként megrándultak az ujjai, hogy görcsös remegés futott végig a testén, nem mozdult meg. Már régóta egyetlen tudatos vagy szándékos mozdulatot sem tett, a széken ülve sem váltott testtartást vagy pózt, mert azt mondták neki, hogy maradjon nyugton, meg se moccanjon. i'l'iV ffi^^ 1 I: ;