A hitszegő [antikvár]

1. fejezet 1165. Longwood vára ' "Rowenna Longwood úrnő'békésen szuszogott hatalmas, baldachinos ágyában. Mellkasa egyenletesen emelkedett és süllyedt, édes álom kerítette hatalmába. Kislányként rohangált a réten,, ahol apja és anyja pedig boldogan nevettek apró csíiiytevéséin. Semmi sem rontotta el a kedvét, élvezte, hogy a szél belekap hosszú hajába, s szinte magával ragadja a messzeségbe. A vadvirágok illata valósággal elbódította-és soha nem érzett bo-1-dogság járta át a lelkét. " Ha sejtette volna, mi vár rá, bizonyára izgatott készülődéssel teltek volna a percei. így azonban csak aludt, alakját a hűséges szolga, Maud vigyázta a sejtelmesen áttetsző függöny mögül. ' Az asszonynak napok óta rossz előérzete volt, noha úrnőjét megóvta ezirányú aggodalmaitól. Biztos ugyan' nem volt a dolgában, de eddig mindig jók voltak a'megér-zései. Amikor néhány nappal ezelőtt vadászni indult az öreg Longwood, Roweilna apja, óva intette, Jiogy ne menjen el. Sokáig, nagyon sokáig várták, de nem tért haza a kíséretével. Mindenki a legrosszabbtól tartott, azonban nem volt ember, aki^ kimerészkedett volna a vár biztonság gos falai mó'giil a keresésére. ' . :