A kampányguru [antikvár]

Részlet a könyvből: "Fülledt meleg nap volt. A mályvacukor grillezés nélkül is ráolvadt a gyerekek kezében lévő hurkapálcikára, a levegő édes barbecue-szósz illatától volt nehéz. Sokan gyűltek össze a színpad előtt. Nemcsak az ingyensör és a kampányköltségvetésen vett ingyenbordák vonzották oda az ünneplő tömeget, egy részük bizonyosan együtt akart ünnepelni az újraválasztott szenátorral. A részesei akartak lenni az örömének. A férfi olyan hevesen gesztikulált a pulpitusról, mint a náci Németország egykori vezére. Némi őrültséggel a szemében, eltúlzott gesztusokkal, kitartott hatásszünetekkel. Még a túlfűtött szónoklat hatására rendszeresen előreomló tincseit is hasonló mozdulattal simította hátra, mint a Führer. A különbség a mögötte kifeszített amerikai zászló, a lábai előtt piknikezve ünneplő amerikai közemberek sora, a frissen borotvált arc és a korpulens testalkat volt. A vajszínű ing szinte szétrobbant a magabiztosan ívelő hason, a kinyitott két felső gomb mögül a lendületes gesztusok nyomán néha előreugrott az ízléses, kicsiny kereszt. Ha éppen nem gesztikulált, olyankor két kézzel kapaszkodott a szónoki emelvénybe, lakkcipőjével pedig aprókat dobbantott minden kitett pont után. Hatásvadász."