A makedón összeesküvés [antikvár]

Részlet: "Túlságosan szűk volt a hely. Enid a lábát fölhúzva kuporgott, fejét minden apró mozdulatnál beleverte a térdébe. Ahogy kissé magához tért a tűszúrás okozta kábulatból, megpróbálta felidézni az utolsó percek történéseit, azt a néhány pillanatot, amire világosan emlékezett. A könyvtárban ült, éppen nekilátott volna a délutánra kikért kéziratok tanulmányozásának, mikor az egyik teremfelügyelő diszkréten eléje csúsztatott egy papírlapot, majd némán az oldalsó kijáratra mutatott. „Ha az apámat próbálják így hazatérésre kényszeríteni, hát a lehető legrosszabb taktikát választották. Az öregem fütyül arra, hogy mi történik velem" - gondolta most Enid, majd óvatosan tapogatózva megpróbálta kitalálni, hová is került. Azonban hiába keresett kapaszkodót a sötétben. Ujjai mindenfelé csak hideg, sima fémet érintettek, mintha egy lefektetett hordó belsejében ült volna."