A Nagy Számítógép [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Szentmihályi Szabó Péter versei, verseskötetei iskolapéldái annak, hogyan lehet napjainkban közéleti, mindannyiunkat foglalkoztató problémákról írni. Szentmihályi modern költő, aki a magyar líra évszázados hagyományából merít. Máskor archetipikus helyzeteket állít elénk, és ezekben mutatja meg a mai ellentmondásokat. Lessingi meghatározással azt a termékeny pillanatot választja, amikor a rögzített tér-idő zárványban egyszerre látható múlt, jelen és jövő. Mindez6 harmonikus, elegáns akadémikus költészet is lehetne. Mégsem az, mert Szentmihályit korunk legégetőbb egzisztenciális, filozófiai, morális kérdései izgatják, a közgondolkodás félig kimondott vagy éppen elhallgatott igazságai. Verseiben nem ismer megalkuvást akkor sem, ha a civilizáció önpusztításával, az ember embertelenségével, akkor sem, ha szűkebb környezetünk megoldatlan, fenyegető kérdéseivel kell szembenéznie. Talán csak a humor,a belátás vagy a ráción is túlnövő hit enyhíti komor megállapításait. Mert a józan számvetés, a reménytelen jövő beismerése önmagában puszta matematikai feladat. Költészetté a matematikai szabályok felrúgása avatja, a hit, hogy mégis sikerül választ találni a kérdésekre, hogy sikerül kifogni a Nagy Számítógépen.