Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"- Thomas D'Onato! Thomas D'Onato...! - kiabálta a küldönc a folyosón. A fiatalember a pizzafutárok egyenruháját viselte, vagyis farmernadrágot, bukósisakot és egy reklámmellényt felül, amelynek úgy a mellére, mint a hátára az olasz pizzéria nevét festették fel avatott kezek. Persze voltak ott fényvisszaverő csíkok is, amikből látszott: a "Don Roberto" alkonyat után is kedves vendégei rendelkezésére áll és a nap huszonnégy órájában képes pizzát szállítani bárhová a Városban. De legfőképpen ide, a déli negyedbe, amely a Folyó kanyarulatán túl volt.
- Itt vagyok - emelte fel karját Tom és a küszöbről kifelé integetett a folyosóra. Éppen arra jött a főnöke, Lucien százados. Lucien persze nem állhatta meg, hogy oda ne csípjen neki:
- Tom, odalent van egy étkezde. A konyhás hölgyek régen láttak téged, hiányolnak."