A Siebenkreuz Alapítvány [antikvár]

December 24.Csönd van. Kinyitom a szemem. Még nem kelt fel a nap, de egész világos van, mert odakintről beveri a fényt a hó. Oldalra fordulok, és megnézem a Rolexemet: 05:54. Kakapcsolom az ébresztőt. Felhajtom a takarót. 18 fok lehet, majd csak 06:10- kor indítják be a fűtést. Hangtalanul, tempósan húzom magamra a székre kikészített ruhákat: a vastag gyapjú zoknit, a pólót, a kapucnis Everlastomat, rá duplán kötött, magas nyakú sípulóvert. Megkötöm a cipőmet. Asics Gel Kayano 15 - nekem jobban bejön, mint a tavalyi Nike. Nyakam köré tekerem a sálamat, és felhúzom a North Face cipzárját. 05:56. Felcsatolom a Rolexet. Vannak, akik szerint fölösleges luxus, de én nem szeretem folyton előkaparni a mobilt. Kilépek a folyosóra, és csöndben behúzom magam mögött az ajtót. A mozgásérzékelő abban a pillanatban felkapcsolja a villanyt.A vastag szőnyeg elnyeli lépteim zaját. Míg lemegyek a földszintre, legalább három kamera fókuszál rám. Amikor idekerültem, az első pár hétben kényszeresen bámultam a lencsékbe, de ma már ügyet se vetek rájuk. Megállok a portásfülke előtt, és odabiccentek Béla bá'nak. Visszabólint, és szótlanul figyeli, ahogy pár körzéssel bemelegítem a csípőmet, térdemet, bokámat. Felhúzom a sapkát és a kesztyűt. Indulok a bejárat felé, a két üvegtábla szisszenve szétcsúszik.Orromba csap a téli reggel illata. Csikorgós időnk van, de nem bánom, már kezdett rám melegedni a kabát. A sportpályára vezető úton talpam alatt roszog a párcentis hó. Ahogy haladok, folyamatosan gyulladnak fel a lámpák. Az istállók felől halk nyerítést sodor felém a szél.Futva teszem meg az utolsó néhány métert. Lassú tempóban kezdek bele az első körbe. Egy idő után lekívánkozik rólam a kabát, majd a sípulóver is. Ugyanazon a ponton dobom le mindkettőt, egy-egy kör eltéréssel, így villámgyorsan magamra tudom kapni, amikor végzek. Semmi kedvem megfázni, vagy lesérülni. Itt, az Alapítványnál nagyon gyorsan leneveltek bennünket az agyatlan vagánykodásról. Túl sok munkánk fekszik abban, hogy itt lehetünk, és egetverő baromság lenne bármivel kockára tenni jelenlegi státuszunkat, ahogy a biosztanárunk, Igor bá' mondaná.