A spanyol nyakék [antikvár]

Tulajdonosi névbejegyzéssel. Gerincén apró sérülés.
Paul átvette az ékszerdobozt. Nem volt rajta a Sarazinok címere... valami modern csinálmány lehetett. De amikor felnyitotta, elveszett öröksége ragyogott rá; egy darabig néma áhítattal nézte. - Mademoiselle - mondta -, egy különös dolgot kell önnel közölnöm. - Hangja olyan furcsán csengett, hogy Ethel letette a teáskannát és rápillantott. - Ez a nyakék öt évszázadon keresztül a mi családunké volt... A "Sarazinok szerencséjé"-nek hívják. - Lehetetlen! - kiáltott fel Ethel mértéktelen csodálkozással.- Én Biarriztsban vettem, egy régiségkereskedőnél. - Ön vette, természetesen, de egy királynő ajándékozta egyik ősömnek valamely vakmerő tette jutalmául. Ameddig birtokunkban van, megtartjuk földjeinket, kincseinket, szerencsénket, így szól a hagyomány. Ha elvesztjük: mindenünk elveszett. - De hát, hogy történhetett akkor?... - kérdezte Ethel.