Álmok a dűnén [antikvár]

"Nevében a végzete? Odüsszeusz feleségéről – aki húsz éven át várt férjére – kapta nevét Penelopé, a görög halászcsalád kisebbik gyermeke. Apja nevelte, mert édesanyja meghalt rákban, de őt is elvesztette, így saját lábára kellett állnia. Penelopé életének eseményei innentől kezdve felgyorsulnak, és drámai fordulatot vesznek. Szobalány lesz egy szállodában, ahol összejön Kosztasszal, a görög villanyszerelő fiúval. Közös jövőt terveznek, melynek anyagi alapjait nyugaton vállalt munkával akarják összehozni. De a sors közbeszól; egy jómódú dán mérnök jól fizető munkát ajánl, természetesen csak a lánynak! Mit válasszon? A biztos jövőt Kosztasszal, hagyományos görög asszonyi létet, vagy ugorjon fejest a bizonytalanba? Idegen ország, ismeretlen nyelv; cselédként, de bátran, szabadon egy gazdag férfi árnyékában? Sorsdöntő kérdések! Penelopé dönt és lép, merészen, az egykori jóslattal lelke mélyén, igenis megpróbálja a dán házában szerencséjét, szakít hát Kosztasszal, és a rózsaszín ábrándok ösvényére lép. Ó, a kasszandrai jóslat bekövetkezik, félelmetes örvényt kavarva a lány életében! Az új hazában valóban férjhez megy, de kétszer is, mindkétszer dán férfihez. Az álmokért azonban meg kell szenvednie előbb a cseléd, később a megcsalt, megalázott, pénz nélkül hajléktalanná vált asszony sorsát! Az izgalmas, fordulatos események után Penelopé végre rájön, mi az, mit vállalnia kell, mire tanította a sok szenvedés és tragédia, és hogy csakis ő lehet az, aki magának szabad utat törhet, nemes célt, mércét és mértéket állíthat. Görög lelke megszólal, szívszorítóan megható tettre szánja el magát..."