Asszony a bakon [antikvár]

Míg így beszélt, ügyesen letért egy mellékútra. Néhány pillanatttal később a sűrű porfelhőbe burkolt fogat halálsápadt utasaival s a dühösen ugató kutyával dübörögve elvágtatott mellettük. A bakon egy görnyedt hátú férfi ült könyökével a térdére támaszkodva, mellette pedig, de magasan kiegyenesedve egy bátor arcú fiatal lány állt, kinek barna fürtjei sötét fátyol módjára úsztak utána a levegőben. A gyeplőt szorosan karjára csavarva minden idegét megfeszítette, hogy a nekivadult állatokat féken tartsa.