Átkozottak [antikvár]

Lapélein kis megnyomódásokkal.
A kártyák átkot hoztak megtalálójukra, sötét, rémisztő szerencsétlenséget. De az egyéni balsors csupán alig pislákoló lángocska ahhoz a mindent elborító, elemésztő tűzviharhoz képest, amit az átkozott, hatalomvágyó emberi természet készül elszabadítani a Túlélők Földjén... Mert a halandók sohasem tanulnak múltjukból - a Zan által megrontott Vlagyimir azt hiszi, neki sikerülhet az, ami előtte még senkinek sem: uralkodhat a Zanon, s rajta keresztül az egész világon... Akad-e valaki, aki megtöri a Túlélők Földjét fenyegető, rettenthetetlen akaratot, félreteszi saját érdekeit, hogy másokét segítse diadalra? Van-e olyan, aki felfedezi a kártyákat mozgató, homályban munkálkodó árnyat? És ha igen, lesz-e ereje szembeszállni vele vagy elbukik, s ő maga teljesíti be az ördögien gonosz tervet...