Bennem megbízhatsz [antikvár]

Részlet: "Első fejezet Éppen kiszállok a kocsiból, amikor befut az SMS. Annyira feszült vagyok az előttem álló estétől, hogy alig jut el a tudatomig a mobiltelefonom csipogása. Exeter a lenyugvó nap lágy ragyogásában fürdik, a katedrális tornyai anyagtalanul merednek a rózsaszínű és narancssárga égre. Meleg a levegő, én mégis megborzongok, a szívem hangosan zakatol a mellkasomban. Will aggodalmasan rám pillant. Csak nem a bébiszitter akar valamit?, fut át az agyamon, miközben előveszem a készüléket a kézitáskámból. De a kijelzőn Júlia neve jelenik meg. Egy pillanatra melegség tölt el. Bármit írt is legjobb barátnőm, nyilván valamiféle támogatás lesz a tőle megszokott lelkes, szókimondó stílusban. Az üzenet azonban rövid és szenvtelen. Beszélni akarok veled, hívj fel, légy szíves. Tudom, hogy túlérzékenység részemről, mégis megsértődöm. Júlia tudja, mennyire rettegek ettől az estétől. Tudja, hogy mivel kell szembenéznem. Illetve, hogy kivel. És az üzenet mégis kizárólag róla szól. Bár ezen nem kellene meglepődnöm. Júlia világéletében egoista volt kissé. Viszont az még tőle is furcsa, hogy megfeledkezett a ma esti programomról. Bezárom az üzenetet." 11