Cleopatra [antikvár]

A gerinc deformált, a borító sérült, belső oldala és az előzék-valamint a szennylap foltos és enyhén hullámos. A borítón a fólia felhólyagosodott.
– Türelem, királynő – válaszoltam –, még nem láttál mindent! – S amint ezeket a szavakat kiejtettem, a kígyó darabokra tört, s minden darabkájából egy-egy újabb kígyó lett. Majd ezek is darabokra törtek, s új kígyókká lettek. Kis idő múlva a terem Cleopatra és Charmion elbűvölt tekintete előtt kígyóktól nyüzsgő tergerré változott, a kígyók pedig sziszegtek, csúsztak-másztak a földön, és ide-oda tekergőztek. Jelt adtam, és mintegy parancsszóra mind körém gyűltek, majd – úgy látszott –, hogy testemre fonódtak, míg csak az arcomat kivéve egészen be nem borította a sziszegő kígyók tömege. – Borzasztó! – szólt a királynő –, bűvészeted megbénít. Meglóbáltam kígyóktól elborított karomat, mire a látomás eltűnt. Elefántcsont végű fekete pálcám a lábam előtt feküdt a földön…