Elég a nyugodt szerelemből [antikvár]

Már nem úgy éreztek, mint két ember, hanem együttes érzékeikkel élvezték a leírhatatlan közös csúcsot, ami az első pillantásra ébredt felfoghatatlan szerelmüket megpecsételte. Nancy szédült, nemcsak azért, mert egy ilyen csodálatos férfival hempergett az összegyűrt ágyában, hanem mert az imént olyan élményben volt része, ami szívének addig rejtett zugait is megnyitotta. Frank csendesen sóhajtva felemelte a fejét, és maga is meg volt lepve, hogy erre még egyáltalán képes. Rettenetesen kimerültnek érezte magát, azt gondolta, egyetlen porcikáját sem tudja már mozgatni. - Miért nevetsz? - suttogta lágyan. Mert boldog vagyok - felelte Nancy. Ujjaival beletúrt Frank hajába, és lehúzta magához a fiú fejét. Ez a csók még szebb volt, mint az első a diszkóban, bizalmasabb, szerelmesebb és gyengédebb, fellángoló szenvedélyüket már lecsillapították. Nancy még sohasem élvezett ennyire egy csókot.