Én, a rabszolga [antikvár]

Történelmi ihletésű regény, melynek szereplői kitalált személyek bárminemű hasonlóság valós személyekkel és helyekkel csak a véletlen müve Bevezető A vudu a régi Dahomeyi királyságból (a mai Bénin területéről) származik és a rabszolga-kereskedelem megindulásával terjedt el az Újvilágban. Az elnevezés a fon nyelvcsaládból ered és a jelentése isten, lélek, szent dolog. A vudu szó időközben maga a vallás elnevezésévé vált. Területenként többféleképpen változik az írásmódja: vodu, vodou, voodoo. Napjainkban e szó hallatán a fekete mágiára, sötét varázslatokra asszociálunk pedig szinte semmit sem tudunk róla. Ez a vallás talán a világ legrégibb vallása, nincs írott bibliája mégis évezredek óta őrzik a titkait. Kevés olyan vallás van ami ennyire kiismerhetetlen, ennyire misztikus és ekkora érdeklődés övezi. Az Afrikából erőszakkal elhurcolt, megszokott életformájuktól megfosztott fekete embereknek egy idegen világban kellett megőrizniük családi hagyományaikat, szokásaikat és vallásukat, de pont a vallásuk volt az ami által jobban tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményeildiez. A Dahomeyi Királyság katonai és politikai szempontból is a Rabszolga-partnak nevezett térség leghatalmasabb királysága volt. 1927-ig több tízezer rabszolgát adott el a rabszolga-kereskedőknek, akik átkelve az óceánon, a rohamosan fejlődésnek induló gyarmatokra hurcolták őket, mert a rabszolgamunkán alapuló, egyre virágzó cukornád- és kávéültetvények egyre több rabszolgát igényeltek. A méltánytalan körülmények és kegyetlen bánásmód miatt fellázadt emberek a céljaik eléréséért a vallás legsötétebb formáitól sem riadtak vissza. Kemény idők voltak ezek