Görbe tükör [antikvár]

Előszó1999-2000 telén Horváth Ferenc veresegyházi költötársammal beszélgettünk a váci Madách Imre Művelődési Otthonban, ahol többek között a versparódiákról, groteszkekről, verskarikatúrákról is szó esett egy irodalmi előadás szünetében, amelynek kapcsán elmondtam egy egy-szótagos sorokból álló szonettemet, amit sosem publikáltam, akárcsak a többi hasonló tréfás versikét sem, mert ezeket csak belső körök szórakoztatására szántam, és nem tartottam méltónak felvenni a többi mű közé. Ö hívta fel a figyelmemet arra, hogy ezeket ne dobáljam el, ezek jók, és ugyanolyan hozzáállást érdemelnek, mint a komoly művek, annál is inkább, mert ezek megírása valójában nehezebb és nagyobb költői bravúrt igényel.Megfogadva a tanácsát a még fellelhető anyagot összegyűjtve ezt a csipkelődő könyvecskét állítottam össze belőlük.Elsö ízben Tarján Tamással, Batári Gáborral, Horváth Ferenccel és Károly Györggyel közösen tartottunk Csepelen egy sikeres paródiaestet, amelyen bemutattunk egy saját anyagunkból összeállított műsort, bizonyítva ezzel is a fentiek létjogosultságát.E könyv négy kötet válogatását tartalmazza: Görbe tükör 1. (általános témák, napjaink fonákságai), Görbe tükör II. (klasszikus és kortárs költök versparódiái), ami kiegészül a Dunakanyaró (a Dunakanyar költészete c. antológia), valamint Újhagyma (az Újhagyo-mány irodalmi folyóirat) paródiájával.Még elmondanám azt, hogy paródiát csak azok műveiből lehet készíteni, akik jók, akiket szeretünk, és ami a legfontosabb, akiknek van egyéni stílusuk. A rosszaknak, a dilettánsoknak a műveit nem kell parodizálni, mert azok már önmagukban is paródiák.E csipkelődő kön3rvecske a fentiekből eredendően készült, nem akar senkit sem bántani, csak egy kis könnyed derűt csempészni a komoly művek közé.Amennyiben tévednék, és szándékom ellenére is megbántanék valakit, akkor itt most az élőktől és holtaktól előre bocsánatot kérek.2018.05.28.Péter Péter