Gyerekrablás [antikvár]

Részlet a könyvből:"-Sinus felügyelőt keresem! Sürgős!-Sajnos, nincs a helyén. Segíthetek? Blood őrmester vagyok, a munkatársa.-Borzasztó dolog történt, és nem szeretném, ha híre futna! -felelte tétovázva a telefonban egy női hang.-Mint mondtam, közvetlen munkatársa vagyok a felügyelőnek, tehát megbízhat bennem, de ha úgy gondolja, előkerítem, és vagy visszahívja, vagy...-Elrabolták a felügyelő kisfiát! - mondta ki elég hosszú gondolkozás után az asszony.-Mit beszél? - döbbent meg az őrmester. - Kicsoda maga? -kérdezte azonnal, mert rossz viccnek vette a hívást.-Theresa Durrel vagyok, és nem messze lakunk tőlük. A kisfiam is ott játszott, ahol a kis Zozo.-Kivel volt a gyerek? - kérdezte Blood.- Az anyjával, de gondoltam, jobb, ha én telefonálok, mert ő nincs a legjobb idegállapotban.-Hol van most?-Itt nálam, a házamban.-Biztosan tudja, hogy nem tréfáról van szó, vagyis tényként vehetem a gyerekrablást?-Sajnos igen, és alighanem az én fiam helyett rabolták el szegény kisgyermeket - mondta érezhető sajnálkozással az asszony.-Miből gondolja?-Abból, hogy a mi anyagi helyzetünk összehasonlíthatatlanul jobb a felügyelőékénél, és azt hiszem, az elrablóknak váltságdíjra fáj a foguk... Persze lehet, hogy tévedek, és valami alvilági bosszú motiválja a cselekményt. A felügyelő úr ezt jobban megítélheti."