Ha lenne még egy esély [antikvár]

Részlet: "Beleolvadni a tömegbe, úgy játszani el ezt a drámai szerepet, hogy bárki bármit is észrevenne, hogy bármire is emlékezne. Egy tréningruha megfelelő öltözet ahhoz, hogy ne tűnjünk fel senkinek. A River Park mentén reggel hét órakor mindenki fut. Egy olyan városban, ahol az idő percre be van ütemezve, ahol az idegek keményen igénybe vannak véve, boldog-boldogtalan fut. Fut, hogy karbantartsa a testét, hogy jóvátegye az előző esti kicsapongást, hogy megvédje magát az előtte álló nap stresszétől. Egy pad; feltesszük a lábunkat az ülőkére, újrakötjük a cipőfűzőt, megvárjuk, hogy a célszemély közelebb érjen. A homlokba húzott kapucni csökkenti ugyan a látóteret, elrejti viszont az arcot. Ezalatt kifújhatjuk magunkat, nem szabad, hogy remegjen a kezünk. A verejték nem számít, arra nem figyel fel senki, az nem árulkodik semmiről, itt mindenki izzad."