Ha megáll az idő [antikvár]

„Clifford ​Simak a science fiction történetének talán legleleményesebb gondolkodója.” Isaac Asimov A Föld merész űrhajós flottái már nem száguldozhattak szabadon a csillagközi térben, mert a világűr gazdasági felosztása is a végéhez közeledett. A felfedezéseknek azonban folytatódniuk kellett. Erre azonban lassanként csak egyetlen eszköz adódott: a telepátia, hiszen a gondolat szárnyalását nem akadályozhatja sem a mérhetetlen távolság, sem a politika. De ha megáll az idő, milyen közegben mozoghat a gondolat? Shepherd Blaine a Föld legképzettebb telepatái közé tartozik. Agyi impulzusai becserkészik a végtelen teret. Tapasztalt idő- és téruzató. Érthető hát a megdöbbenése, amikor ráeszmél, hogy agyának egy sarkába idegen lény, távoli bolygó intelligens lakója fészkelte be magát. „Négy méter magas volt és rózsaszín, izgatóan rózsaszín. És a lény figyelte őt. Aztán megszólalt. – Helló, haver. Megosztom veled a tudatomat.” Simaknak ez a műve méltán nyerte el a műfaj legnagyobb kitüntetéseit, a Hugó és a Nebula díjat.