Hajtóvadászat [antikvár]

A hajó megbillent. A víz fekete bársonyként ölelte magába, felszíne csillogott, mint megannyi ezüst ékszer. Egy férfi állt a korlátnál. Kezében távcsővel a látóhatárt kémlelte. Rövid szemlélődés után leengedte a távcsövet és megvonta a vállát. - Most! - szólalt meg és nagyot csettintett az ujjával. A vezényszóra két matróz indult el és ügyesen felmásztak a fedélzetre, majd a hajó orrába szaladtak és nekiláttak, hogy kibontsanak egy hatalmas csomagot. Eloldották a spárgát, és a takaró alól előtűnt egy géppisztoly csöve. A két matróz lehajolt és faládákat húzott elő a géppisztoly állványzata alól. Az egyik befűzte a töltényövet a tárba, a másik a géppisztoly távcsövét ellenőrizte. Látszott rajtuk, hogy értik a dolgukat. Miután végeztek az előkészületekkel, várakozóan a híd felé néztek.