Halálbrigád [antikvár]

Ha ​egy kórházban meghal valaki, az orvosok összehívják azt a bizottságot, amelynek célja: eldönteni, hogy történt-e műhiba, elkerülhető lett volna-e a halál. Nem csoda, hogy a bizottság rettegésben tartja az orvosokat, akik egymás között viccesen csak halálbrigádként emlegetik, ugyanakkor tudják, hogy általa mérettetik meg a feddhetetlen, jó orvos. Noah Gordon kedveli a húsba vágó témákat, még inkább a húsba vágó főszereplőket: eddig megjelent könyveinek kulcsfigurái kivétel nélkül orvosok, sőt sebészek, akik mind buzgón gyakorolják mesterségüket: boncolnak, műtenek, a Halálbrigád-ban pedig egyenesen vesét transzplantálnak. Olyannyira, hogy a regény elején az olvasó már-már reménykedik: happy endinggel együtt talán az orvosi diplomát is megkapja a könyv végén. Szó sincs róla. Ahogy Noah Gordon regényeiben eddig is megszoktuk, az emberi tényező az elsődleges, a kórházi életkép csak arra szolgál, hogy belássuk: az a négy orvos, akivel a műben megismerkedünk, ugyanolyan gyarló, az élet útvesztőiben csetlő-botló figura, mint mi valamennyien, csak éppen többet vállal, többet mer, s többet is kockáztat…