Bővebb ismertető
Amikor megláttam a holttestet, David Pötschre gondoltam. Agyamban az a rettenetes gondolat motoszkált, hogy csak azért zavartak ki az ágyamból és küldtek el a Heroldstrasséba, hogy Pötschre emlékezzem.Pötschöt Casablancában lőtték agyon, ama lágy, enyhe éjszakák egyiként, amelyek hősöket szülnek. Profik végeztek vele. Pötsch ügynök volt, még ha halála után nyomtalanul törölték is a bérlistáról.És Pötsch a barátom volt. Az a férfi, aki a Bauer Import Export GmbH folyosóján feküdt, nem a barátom volt. Nem volt tagja semmilyen titkosszolgálatnak, csupán a városi őrszolgálat egyszerű, fekete egyenruháját viselte. Nem agyonlőtték, agyonütötték. És az éjszaka sem amolyan hősöket szülő, hanem olyan velőig hatolóan hideg volt, hogy a friss levegő belégzésekor az ember úgy érezte, megfagy avér az ereiben.Ez a férfi csupán egyetlen dologban hasonlított David Pötschre: ugyanúgy halott volt.