Haybodyt nem lehet agyonütni [antikvár]

A GAZDAG VAROS „Sohasem bíztam az olyan emberben, aki a szemembe mert nézni és állta a tekintetemet, mert ez emonstráció, amire tisztességes evibernek nincsen szüksége." Haybody. I. FEJEZET 1. Silver Crack olyasféle város, mint Mödling Wien mellett. Csakhogy Silver Crack valamivel nagyobb és élénkebb és nem Wien, hanem New York mellett épült. Silver Cracknak magánházai, középületei, utcái, terei és lakói is vannak. Eredetileg adósságai is voltak, de már nincsenek, amióta Ronald Haybody, a halgyáros meghalt és a városra hagyta vagyonát. Ezzel a vagyonnal Silver Crack egyszeriben dúsgazdag város lett és tisztviselőin, terein, középületein egyszerre kivirágzott a jólét. Egyik legszebb épülete a városháza. Nagy, fehér, húszablakos épület, melynek a főtérre néző frontját kilenc üzlet foglalja el. Ezek közt első helyen említendő Winshaw úr fűszer- és csemegekereskedése, Shampram úr divatáruüzlete és Abbgate úr kávéháza. Ennek a kávéháznak teraszán ült Charley Trift, egy New York-i detektív. Trift nem azért ült az Abbgate-Café teraszán, mert dolga volt itt. Sőt. Egy hónapi jól megérdemelt szabadságát töltötte itt. A hely megválasztásánál az vezette, hogy kollégáitól kapott statisztikai kimutatások szerint Silver Cracket fenyegeti egész USA területén legkevésbé az a veszély, hogy bűnügyek történnek körülötte. Trift egész torkig volt a gyilkosságok, zsarolások, emberrablási bűnügyek azon áradatával, amelyben egy New York-i detektív egy életen át evickél. Magánember akart lenni, nem Charles King Trift felügyelő, hanem Charles Trift, semmi más. Trift arcán csak nagy orra volt feltűnő és az a tény, hogy nagy orra ellenére is csinos volt. Fekete hajával különös ellentétben állt vizeskék