Hogyan indítsd újra az Univerzumot [antikvár]

Elindítok egy szimulációt.Úgy látszik, minden állatkertnek ugyanolyan szaga van. Biztos a tápszerek miatt. Azóta érzem ezt a szagot, hogy beléptünk a kapun, és azóta folyton a pesti állatkertre gondolok, ahol régen ezt a szagot éreztem. Még kicsi voltam, hatéves. Most már tíz vagyok. Anyu biztos azt hiszi, hogy már nem emlékszem, de igazából nagyon jól emlékszem.Azért mentünk akkor az állatkertbe, hogy megnézzük a zsiráfbébit. Meglepődtem, hogy a zsiráf nem csak simán egy foltos ló hosszú nyakkal, hanem egy bazi nagy foltos ló, bazi hosszú nyakkal. Tátott szájjal bámultam, ahogy a bébizsiráf, aki akkora, mint egy ló, az anyukája mellett sétál, aki akkora, mint egy ház. Arra nem emlékszem, hogy az apukája ott volt-e.-Vannak itt is zsiráfok? - kérdezem anyámat.-Nem tudom, de kiderül - válaszolja.Ez most a veszprémi állatkert. Ez biztos nem olyan nagy, mint a pesti. Csak a szaga ugyanolyan.A rókamangusztákat nézzük. Egész jó kis föld alatti járatokat építettek maguknak. Össze-vissza ágaskodnak. Kíváncsi vagyok rájuk, mert az Oroszlánkirályban Timon is rókamanguszta.Anyunak most megcsörren a telefonja, engem pedig rögtön elönt a méreg. Biztos, hogy dolgozni hívják. Mióta ebbe a hülye városba költöztünk, állandóan hívják.Elfordul tőlem, úgy beszél a telefonba. Összeszorítom a kezem. Azt gondolom, hogy jobban szereti a munkáját, mint engem. Biztos, hogy a munkatársával beszél. Látom abból, ahogy néha rám néz. Megígérte, hogy később moziba is megyünk, de nem fogunk. Érzem, hogy elvörösödöm.11