Hétmillió dollár [antikvár]

Felment az emeletre. Óvatosan, halkan lépdelt, de akármennyire igyekezett is, a falépcső gyakran megreccsent a léptei alatt. Felérve megállt, mert a folyosó végén megpillantott egy nyitott ajtót. A szobából fény szűrődött ki, megvilágítva a sötét parkettát. Jo halkan, minden idegszálát megfeszítve lopódzott az ajtó felé. Az ajtó előtt megállt, és amint belesett, igazolva látta sötét gyanúját. - Raman! - motyogta halkan. A herceg hatalmas vértócsában, a hátán feküdt a földön. Bal térdét fehúzta, a keze ökölbe szorul. Arca csodálkozást, naiv rémületet tükrözött. Jo belépett a szobába, a szíve hangosan vert. Amikor a herceg üres, semmibe révedő szemébe nézett, tudta, hogy itt már nincs mit tenni. A herceg halott.