Komor korunk derüje [antikvár]

Gerince megtört. Borítója kissé elszíneződött.
"... a megélt történeteket keresem, írócéhbeliek, szerkesztőbarátok, művészemberek, tanártársak emlékét őrzöm meg, kerekítek róluk amolyan portrékat, fölidézem alakjukat és szellemük árnyékát az élet egy-egy keserves vagy groteszk, szomorú vagy vidám pillanatában. A tegnap verőfényére, mámorára, gyászára és mostohaságára, vagyis a múltra gondolok gyakran - amely jókedvével és könnyeivel, történelmével és düledékével, lendületével és gyarlóságával, de mindeneken át mégis az én múltam! - , képzeletemben az átélt idő, egy komor kor derűje kísért."