Bővebb ismertető
Különös üzenetet várt rám egyik délelőtt a cégünk londoni szerkesztőségében. Az e-mailek között tallózgattam, megszokott mozdulatokkal automatikusan törölve az érdekteleneket, a reklámokat, meg azokat, amelyek arra akartak rávenni, hogy megvásároljak valamilyen "csak most, csak náluk, csak nekem"-bóvlit.
Az elektronikus levél szerényen bújt meg két üzenet között, és csaknem kitöröltem már, amikor az utolsó sor végén ez a néhány szó vonta magára a figyelmet: "segíts, ha tudsz, le vagyok égve." Először arra gyanakodtam, valamelyik barátom kéri ezt, akitől nem tagadhatom meg a támogatást, és olvasni kezdtem a szöveget.