Madame ma később jön [antikvár]

"Már egy lavinát is túléltem, engem semmi sem pusztíthat el egykönnyen" - állítja magáról Tizia, a 42 éves, de lányosan karcsú, szőke bécsi nő, és elszántan veti magát Párizs legkapósabb agglegényének, egy gazdag kávédinasztia sarjának, Fausto Saint-Apollnak erős karjai közé. De alighogy Madame-nak szólítják, máris minden megváltozik körülötte. Ijesztő szakadékok tátonganak ebben a ragyogóan szép férfiakból és intrikus nőkből álló, önfejű családban: "Gyűrűvel az ujjunkon minden megengedett" - közlik vele, azt pedig végképp természetesnek tartják, hogy Fausto nem hagy ki egyetlen csinos nőt sem az életéből. Tizia tűr egy ideig, aztán elege lesz. "Nem azért mentem férjhez, hogy egyedül legyek Párizsban - állapítja meg -, én szenvedélyes asszony vagyok. A szenvedélyes asszonyok pedig olyanok, mint a pénz. Oda mennek, ahol tudják őket értékelni!" - És megkezdi bosszúhadjáratát. Bécsi kedéllyel, temperamentummal és a hozzá tartozó jó adag életbölcsességgel küzdi keresztül magát Párizs dzsungelén. Furcsa dolgokat él meg a Szajna menti hálószobákban, majd iszonyatos felfedezésre jut, ami teljesen új megvilágításba helyezi eddigi életét. "Már egy lavinát is túléltem, de Fausto elpusztít" - állapítja meg Tizia, és ismét kezébe veszi saját sorsát. A lehető legjobbkor...