Bővebb ismertető
Kötéstábla / borítója kopott, kötése meglazult, gerince megtört, könyvtest kettévált, kissé deformált
Dollen zajt hallott az ajtó felől. Kopogtak? A vihar hangja szinte minden más neszt elnyomott. - Tessék! - kiáltotta. Egy férfi lépett a kabinba. Behúzta maga mögött az ajtót. Piros, térdig érő műanyag esőköpenyt és arcát elfedő csuklyát viselt. A kezén és a védőöltözet kesztyűje. Ilyenkor a tornyon minden munkás ezt viseli, nem is csoda. A vihar nagyon meggyötri az embereket. A férfi megszólalt: - Az alsó szinteket légmentesen lezártuk, mérnök úr. A csőraktárban lekötöttük a fúrócsöveket. A gépházat is bezártuk. - Rendben van. Remélem, előtte meggyőződtek róla, hogy nem maradt benne senki. - Természetesen - felelte amaz, és kesztyűs keze a zsebébe csúszott. Pár másodperccel később az ablakon beszűrődő félhomályban egy pisztoly csillant... Mielőtt Dollen kiálthatott volna - a döbbenet elvette szavát -, az ismeretlen cselekedett. A dörrenések zaját elnyelte a tornyot rohamozó szél üvöltése.