Nanu [antikvár]

Nanu A varázslatok világában, az idők kezdetekor, élt egy boldog nép. Lankia földje egységes, összetartó volt. Az ott élő emberek földművelők, jó halászok, vadászok voltak. Lazeron, a mágus tartotta felettük védő kezeit, s tanította becsületre fiaikat. Egyszer egy fiatal, gyönyörű lány látogatott földjükre, Rivina. Senki nem sejtette, hogy boszorkány, a legromlottabbak közül. Először Lazeront környékezte meg kedvességével, szépségével, de fiatal kora ellenére a mágus nagyon bölcs volt és átlátott romlott lelkén. Bár, akkor még nem tudta ő sem, hogy a varázskönyvét akarja megszerezni, de bizalmatlan volt vele szemben és elzavarta maga mellől. Ezután Jased, Lankia föld uralkodója kegyeit kereste, s amikor a nép is gyanakodni kezdett kicsapongó viselkedése miatt, őket bűvölte el. Asszonyoknak szépítő főzeteket ajándékozott, férfiaknak emberfeletti erőt varázsolt. Azután jöhetett Jased behálózása. Különleges erővel ajándékozta meg. Szépséget csúfos arcára, s olyan testet, hogy minden férfi irigyelte és meg is lett az eredménye. Hiúságtól, hatalomvágytól elvakítva, Rivina könnyen rászedte, hogy képes legyőzni bárkit. Királyok fognak hajlogani előtte, hatalmas területeket hódíthat meg. Aztán beleoltotta legnagyobb fullánkját. Utasította őt, menjen Naltiába, a varázslók földjére. Ha azt sikerül legyőznie és megszereznie a királynőtől a varázscsillagot, mindenki behódol majd neki. Lazeron hiába akarta meggyőzni vezérét, hogy nem csatára született e nép. Jased összeszedte a város legerősebb férfiait és csatába indult, de még Rivina összes boszorkány varázslata is kevés volt Naltia ellen és csúfos vereséggel tértek haza. Rivina, hogy védje magát Lazeronra fogta, hogy mivel nem sikerült meggyőznie Lankia föld uralkodóját, hogy ne menjen háborúba, fekete mágiával bűvölte el a férfiakat, azért vesztettek. Lazeron jóságát, becsületességét kezdték kétségbe vonni egyre többen, de még volt, aki hitt benne és harcolni kezdett igazáért és népéért. A vége az lett, hogy ketté osztódott Lankia földje. Jased, Rivinával és jópár követőjével elhagyta Lankiát. A távolban elterpeszkedő hegyek mögötti erdőben telepedtek le és élnek ott a mai napig. Jased fia Zardak, akiről később földjüket nevezték, harcos népet nevelt. Ahol az öldöklés, a mindennapos háborúskodás, a következő generációba is beleszületett. Lankiában viszont helyre állt a rend és a béke. Gorád vezér becsületesen uralkodott népe felett