Nyugtalanság [antikvár]

Ez a világ tele van összetört dolgokkal: összetört szívekkel és kerékbe tört ígéretekkel, megtört emberekkel. És nagyon törékeny az egész szerkezet: egy üreges világ ahol a múlt átszűrődik a jelenbe,; ahol a vérontás miatti bűntudat súlya és a többi régvolt bűn miatt az életek összeroskadnak, és a gyerekek kénytelenek apáik maradványaival együtt heverni a rákövetkező idők összegubancolódott roncsai közt. Én is megtörtem, és viszonzásul én is összezúztam másokat. Most pedig azon elmélkedem, vajon még mennyi fájdalom kell, hogy mások fejére szálljon, mielőtt a világegyetem megelégeli és közbelép; mielőtt valamiféle külső erő úgy dönt, hogy már elég volt a szenvedésből Valaha úgy véltem, hogy ez az egész csak egyensúly kérdése, de már nem vagyok erről meggyőződve. Úgy hiszem, hogy az, amit tettem, aránytalan azzal, amit velem tettek, de hát ilyen a bosszú. Az egyre inkább elhatalmasodik az emberen. Képtelenség kordában tartani. Egyik sérelem hozza magával a másikat, és ez így folytatódik egészen addig míg az eredeti sérelemről már el is feledkezünk az utána következő káoszban. Én is bosszúálló voltam valaha. De soha többé nem leszek az. Ez a világ tele van összetört dolgokkal.