Őrült fogócska / Alterego [antikvár]

Őrült fogócska "Az idegen szórakozottan pöckölgette az üres hamutartót, amin az ernyőhöz hasonlóan Marlboro felirat díszelgett. - Ugye érti? Semmi újat nem mondott, Barabás úr. Így aligha köthetünk komolyabb üzelete. - De mást nem tudok... - kezdett gyöngyözni az izzadság Barabás homlokán. Őszintén igyekezett mindent kipréselni magából, úgy érezte kifacsarták és most el akarják dobni. Hirtelen eszébe jutott... Annyira megörült, hogy átnyúlt az asztalon, és megérintette az idegen kezét. - Ide figyeljen, van még valami, esküszöm, semmi másról nem tudok." Alterego "Az idő neki dolgozik, gondolta először, de a makacs ellenállás egyre mélyebbre húzta az elkeseredés örvényébe. Látta a lány szemében az irtózatot, a reménytelenséget, hogy ujjaival valaha is a testét formázza. Úgy érezte, hogy élete egyetlen fontos játékszerét törték össze... Idejének nagy részét azzal töltötte, hogy újabb és újabb terveket kovácsolt. Ha jónak találta, a rumosüveggel körbetáncolta a műtermet és összecsókolta kedvenc szobrait. Egy ilyen alkalommal történt, hogy lekuporodott a földre, ölébe vette a készüléket és tárcsázott.