Philip Marlowe a nevem [antikvár]

Raymond ​Chandler, a krimiírás nagy klasszikusa, az úgynevezett „kemény iskola” egyik legnagyobb alakja, sok-sok millió rajongója bánatára mindössze kilenc regényt írt. Ez a könyv Chandler mind ez ideig lappangó „kilenc és feledik” műve, amelyből élete alkonyán már csak négy fejezetet tudott megírni. Kéziratát méltó utódja, Robert B. Parker, Amerika egyik legkiválóbb, legolvasottabb krimiírója fejezte be nemrég – kongeniálisan, tökéletesen követve a nagy előd stílusát, feszes logikájú meseszövését, egyszersmind feltámasztva Marlowe-t, a kemény öklű, legendás magánnyomozót, a nagy magányos farkast, akinek ezúttal a bűnözők mellett egy merőben szokatlan körülmény is nehezíti a dolgát: újdonsült, milliomos felesége. „Vádat emelhetnénk maga ellen az igazságszolgáltatás akadályozása miatt – mondta Ohls. – Továbbá rendőr kötelességteljesítés közben való akadályozásáért, bűnöző szökésre való felbujtásáért és a szökéséhez nyújtott segítségért, gépjármű adatainak fondorlatos eszközökkel történt illetéktelen megszerzéséért, rendőr szerepében való fellépéséért, és mert hülyébb, mint hat pár rendőrcsizma.”