Pohár a falon [antikvár]

Részlet a könyvből: Tudod, Koloskám, sose is hittem volna, hogy egyszer még magánnyominger leszek. Noha, noha, ez egy jó szó, noha minden képzettségem megvan hozzá: tudok lőni, legalábbis a seregben az összes lehetséges lőfegyverrel kiválót lőttem; tudok vezetni, bár most jogsim éppen nincs, ittas vezetés; igen, tudok verekedni, gyakoroltam eleget a Templom téren kamaszkoromban, és az ilyesmit nem felejti el az ember. Minderre nem került volna sor, mint ahogy így se került, ha meg nem hal kedvenc íróm és barátom: a Pietró. Ha meg nem ölik. Egy olyan szelíd magánnyomozás lett a dologból; se pofonok, se lövöldözés, se autósbalhék, csak egy... egy... Elmondom, jó? Hát az úgy volt...