Pokoli história [antikvár]

Részlet ​a könyvből: A nyugati országhatárhoz közel, a város szívében, igen szerencsés környezetben helyezkedik el a határőr kerületi parancsnokság laktanyája. A Mária Terézia korabeli épületcsoportot negyven esztendővel ezelőtt örökölték a határvadászok. Korábban ulánusok, dragonyosok, tüzérek és gyalogosok éltek benne. Alighanem ez az utóbbi náció koptatta tövig a kétemeletes építmény gránitlépcsőit jancsiszeges bakancsaival. És persze a határőrök, akik elődeikhez híven, elég gyakran váltogatták a lábbeli divatot. Ami kétszáz éve a város peremének számított, ma már nem az. A legvénebbek emlékezetében is alig él a több száz hektáros gyakorlótér, a lovasok edzőpályája, a lőtér, a népes kutyatelep, a kürtösök próbadombja, na, és a hirhedt Fischer-kocsma, ahol a nagyságos tiszt urak kedvükre bliccelhettek délelőttönként, mialatt a mogorva altisztek a legalattomosabb kegyetlenkedésekkel faragtak derék császári és királyi, később horthysta katonát a hülye civilekből. No, de hol vannak már ezek a gyönyörűséges idők!