Pronto [antikvár]

A könyvtest kissé deformált.
„Harry ​Arno heti hat-hétezer között kaszált azzal a három illegális kis fogadóirodával, amit South Miami Beachben működtetett. Igaz feleznie kellett egy Jimmy Capotorto nevű pofával – Jimmy Cappel, a Jumbóval –, akinek a kokaint kivéve mindenben benne volt a keze, ami csak illegális volt Dade megyében… De azért oké volt így is. Harry Arno még mindig zsebre vágott egy ezrest hetente, és ez így ment legalább húsz éve, amióta a nagyokosok voltak a csendestársai…. Eredetileg úgy képzelte, hogy hatvanöt évesen visszavonul. Addigra lesz vagy egymilliója valamelyik svájci bank bahamai fiókjában. Aztán, amikor eljött az idő, meggondolta magát és tovább dolgozott….Meg volt győződve, hogy ő a menő. Nem lassult le, egyáltalán nem érzi magát hatvanhat évesnek… De már közeleg a nap, amikor a többiek zavartan telefonálgatnak mindenfelé. »Mi történt Harry Arnóval?« Akkor döbbennek csak rá, hogy semmit sem tudnak róla. Eltűnik és új életet kezd. Nincs több feszültség. Nem dolgozik többé olyanoknak, akiket nem tisztel. Harry készen állt. Megvolt az útlevele, biztos, ami biztos, két néven is. Akadály egy szál se. Egész addig így gondolta, míg Buck Torres meg nem mondta, hogy szarban van…” E fordulatos regény szerzője Amerika-szerte ismert és népszerű író, akinek több könyvéből is sikeres film készült (A hallgatag ember, Mr. Majestyk, Szóljatok a köpcösnek!).