Szeptemberi négyes [antikvár]

"Kábultan álltam fel, miközben Robert gyengéden magához vont. - Robert, kérlek... - Tessék? - kérdezte lágyan, s végigsimított a hátamon. - Teljesen megbolondítasz! - Ezt is akarom - válaszolta, majd forrón megcsókolt. Behunytam a szemem, és hagytam, hogy érzéseim magával ragadjanak. Túl szép volt ahhoz, hogy elhiggyem. Egyet tudtam: vagy el kell innen futnom, véglegesen, olyan messze, amilyen messzire csak tudok, vagy teljesen, őrülten beleszeretek ebbe a férfiba."